Nominal Forms
Infinitif:
déshabiter
Participe présent:
déshabitant
Participe passé
déshabité
Cognates
-
Indicatif
Présent
| je | déshabite |
| tu | déshabites |
| il;elle;on | déshabite |
| nous | déshabitons |
| vous | déshabitez |
| ils;elles | déshabitent |
Passé composé
| j' | ai déshabité |
| tu | as déshabité |
| il;elle;on | a déshabité |
| nous | avons déshabité |
| vous | avez déshabité |
| ils;elles | ont déshabité |
Imparfait
| je | déshabitais |
| tu | déshabitais |
| il;elle;on | déshabitait |
| nous | déshabitions |
| vous | déshabitiez |
| ils;elles | déshabitaient |
Plus-que-parfait
| j' | avais déshabité |
| tu | avais déshabité |
| il;elle;on | avait déshabité |
| nous | avions déshabité |
| vous | aviez déshabité |
| ils;elles | avaient déshabité |
Futur simple
| je | déshabiterai |
| tu | déshabiteras |
| il;elle;on | déshabitera |
| nous | déshabiterons |
| vous | déshabiterez |
| ils;elles | déshabiteront |
Futur antérieur
| j' | aurai déshabité |
| tu | auras déshabité |
| il;elle;on | aura déshabité |
| nous | aurons déshabité |
| vous | aurez déshabité |
| ils;elles | auront déshabité |
Passé simple
| je | déshabitai |
| tu | déshabitas |
| il;elle;on | déshabita |
| nous | déshabitâmes |
| vous | déshabitâtes |
| ils;elles | déshabitèrent |
Passé antérieur
| j' | eus déshabité |
| tu | eus déshabité |
| il;elle;on | eut déshabité |
| nous | eûmes déshabité |
| vous | eûtes déshabité |
| ils;elles | eurent déshabité |
Subjonctif
Présent
| je | déshabite |
| tu | déshabites |
| il;elle;on | déshabite |
| nous | déshabitions |
| vous | déshabitiez |
| ils;elles | déshabitent |
Passé composé
| j' | aie déshabité |
| tu | aies déshabité |
| il;elle;on | ait déshabité |
| nous | ayons déshabité |
| vous | ayez déshabité |
| ils;elles | aient déshabité |
Imparfait
| je | déshabitasse |
| tu | déshabitasses |
| il;elle;on | déshabitât |
| nous | déshabitassions |
| vous | déshabitassiez |
| ils;elles | déshabitassent |
Plus-que-parfait
| j' | eusse déshabité |
| tu | eusses déshabité |
| il;elle;on | eût déshabité |
| nous | eussions déshabité |
| vous | eussiez déshabité |
| ils;elles | eussent déshabité |
Conditionnel
Présent
| je | déshabiterais |
| tu | déshabiterais |
| il;elle;on | déshabiterait |
| nous | déshabiterions |
| vous | déshabiteriez |
| ils;elles | déshabiteraient |
Passé
| j' | aurais déshabité |
| tu | aurais déshabité |
| il;elle;on | aurait déshabité |
| nous | aurions déshabité |
| vous | auriez déshabité |
| ils;elles | auraient déshabité |
Imperatif
| tu | déshabite |
| nous | déshabitons |
| vous | déshabitez |
Verbs conjugated like 'déshabiter'
abaisser,
abandonner,
abdiquer,
abecquer,
aberrer,
abhorrer,
abjurer,
ablater,
abloquer,
abluer,
ablutionner,
abominer,
abonder,
abonner,
aborder,
aborner,
aboucher,
abouler,
abouter,
abraser, etc. (List truncated at 20 verbs)
Verbs similar to 'déshabiter'
déshabituer,
déshabiller,
déshériter,
désorbiter,
cohabiter,
débiter,
décapiter,
déchanter,
délaiter,
désabuser,
Translations
Synonyms & Antonyms
Etymology
Additional Information
Sample Sentences