zsombék – Hungarian noun declension

Hungarian noun forms of zsombék

Noun: zsombék

Nominative

Singularzsombék
Pluralzsombékok

Accusative

Singularzsombékot
Pluralzsombékokat

Dative

Singularzsombéknak
Pluralzsombékoknak

Instrumental

Singularzsombékkal
Pluralzsombékokkal

Causal-final

Singularzsombékért
Pluralzsombékokért

Translative

Singularzsombékká
Pluralzsombékokká

Terminative

Singularzsombékig
Pluralzsombékokig

Essive-formal

Singularzsombékként
Pluralzsombékokként

Essive-modal

inessive

Singularzsombékban
Pluralzsombékokban

superessive

Singularzsombékon
Pluralzsombékokon

adessive

Singularzsombéknál
Pluralzsombékoknál

illative

Singularzsombékba
Pluralzsombékokba

sublative

Singularzsombékra
Pluralzsombékokra

allative

Singularzsombékhoz
Pluralzsombékokhoz

elative

Singularzsombékból
Pluralzsombékokból

delative

Singularzsombékról
Pluralzsombékokról

ablative

Singularzsombéktól
Pluralzsombékoktól

Non-attributive Possessive

Singular

Singularzsombéké
Pluralzsombékoké

Plural

Singularzsombékéi
Pluralzsombékokéi

Possessive Forms

Single possession

Sg.1zsombékom
Sg.2zsombékod
Sg.3zsombéka; zsombékja
Pl.1zsombékunk
Pl.2zsombékotok
Pl.3zsombékuk; zsombékjuk

Multiple possessions

Sg.1zsombékaim; zsombékjaim
Sg.2zsombékaid; zsombékjaid
Sg.3zsombékai; zsombékjai
Pl.1zsombékaink; zsombékjaink
Pl.2zsombékaitok; zsombékjaitok
Pl.3zsombékaik; zsombékjaik

Sample Sentences

Etymology

Internal origin, probably a derivation. For morphological and phonological reasons the ending seems to be the noun-forming suffix -ék. Compare fazék, hajlék. The base word is extremely uncertain. It was perhaps the archaic zsomb (“marshy, swampy area”). From a semantic point of view, the explanation seems good, but it has significant chronological difficulties. A direct derivation from German or an Iranian language is less likely. First attested in 1386.

Translations