szultán – Hungarian noun declension

Hungarian noun forms of szultán

Noun: szultán

Nominative

Singularszultán
Pluralszultánok

Accusative

Singularszultánt
Pluralszultánokat

Dative

Singularszultánnak
Pluralszultánoknak

Instrumental

Singularszultánnal
Pluralszultánokkal

Causal-final

Singularszultánért
Pluralszultánokért

Translative

Singularszultánná
Pluralszultánokká

Terminative

Singularszultánig
Pluralszultánokig

Essive-formal

Singularszultánként
Pluralszultánokként

Essive-modal

inessive

Singularszultánban
Pluralszultánokban

superessive

Singularszultánon
Pluralszultánokon

adessive

Singularszultánnál
Pluralszultánoknál

illative

Singularszultánba
Pluralszultánokba

sublative

Singularszultánra
Pluralszultánokra

allative

Singularszultánhoz
Pluralszultánokhoz

elative

Singularszultánból
Pluralszultánokból

delative

Singularszultánról
Pluralszultánokról

ablative

Singularszultántól
Pluralszultánoktól

Non-attributive Possessive

Singular

Singularszultáné
Pluralszultánoké

Plural

Singularszultánéi
Pluralszultánokéi

Possessive Forms

Single possession

Sg.1szultánom
Sg.2szultánod
Sg.3szultánja
Pl.1szultánunk
Pl.2szultánotok
Pl.3szultánjuk

Multiple possessions

Sg.1szultánjaim
Sg.2szultánjaid
Sg.3szultánjai
Pl.1szultánjaink
Pl.2szultánjaitok
Pl.3szultánjaik

Sample Sentences

Etymology

From Ottoman Turkish سلطان (sultân, “sultan”), from Arabic سُلْطَان (sulṭān, “ruler, king”).

Translations