kéreg – Hungarian noun declension

Hungarian noun forms of kéreg

Noun: kéreg

Nominative

Singularkéreg
Pluralkérgek

Accusative

Singularkérget
Pluralkérgeket

Dative

Singularkéregnek
Pluralkérgeknek

Instrumental

Singularkéreggel
Pluralkérgekkel

Causal-final

Singularkéregért
Pluralkérgekért

Translative

Singularkéreggé
Pluralkérgekké

Terminative

Singularkéregig
Pluralkérgekig

Essive-formal

Singularkéregként
Pluralkérgekként

Essive-modal

inessive

Singularkéregben
Pluralkérgekben

superessive

Singularkérgen
Pluralkérgeken

adessive

Singularkéregnél
Pluralkérgeknél

illative

Singularkéregbe
Pluralkérgekbe

sublative

Singularkéregre
Pluralkérgekre

allative

Singularkéreghez
Pluralkérgekhez

elative

Singularkéregből
Pluralkérgekből

delative

Singularkéregről
Pluralkérgekről

ablative

Singularkéregtől
Pluralkérgektől

Non-attributive Possessive

Singular

Singularkéregé
Pluralkérgeké

Plural

Singularkéregéi
Pluralkérgekéi

Possessive Forms

Single possession

Sg.1kérgem
Sg.2kérged
Sg.3kérge
Pl.1kérgünk
Pl.2kérgetek
Pl.3kérgük

Multiple possessions

Sg.1kérgeim
Sg.2kérgeid
Sg.3kérgei
Pl.1kérgeink
Pl.2kérgeitek
Pl.3kérgeik

Sample Sentences

Etymology

From Old Hungarian kér (“bark”) + -g (noun-forming suffix), from Proto-Finno-Ugric *keri or *kerä. Cognates include Northern Sami garra (“shell, crust”), Erzya керь (keŕ), Eastern Mari кӱр (kür, “bark”) and Northern Mansi кэ̄р (kè̄r, “shell, bark, crust”).

Translations