Nominal Forms
Infinitive: késni
Present participle: késő
Past participle: kést
Indicative
Present Indefinite
| én | késem |
| te | késel |
| ő | késik |
| mi | késünk |
| ti | késetek |
| ők | késenek |
Present Definite
| én | késem |
| te | késed |
| ő | kési |
| mi | késsük |
| ti | késitek |
| ők | késik |
| én;téged | késelek |
Past Indefinite
| én | késtem |
| te | késtél |
| ő | kést |
| mi | késtünk |
| ti | késtetek |
| ők | késtek |
Past Definite
| én | késtem |
| te | késted |
| ő | késte |
| mi | késtük |
| ti | késtétek |
| ők | késték |
| én;téged | késtelek |
Future Indefinite
| én | fogok késni |
| te | fogsz késni |
| ő | fog késni |
| mi | fogunk késni |
| ti | fogtok késni |
| ők | fognak késni |
Future Definite
| én | fogom késni |
| te | fogod késni |
| ő | fogja késni |
| mi | fogjuk késni |
| ti | fogjátok késni |
| ők | fogják késni |
| én;téged | foglak késni |
Conditional
Present Indefinite
| én | késnék |
| te | késnél |
| ő | késne |
| mi | késnénk |
| ti | késnétek |
| ők | késnének |
Present Definite
| én | késném |
| te | késnéd |
| ő | késné |
| mi | késnénk |
| ti | késnétek |
| ők | késnék |
| én;téged | késnélek |
Past Indefinite
| én | késtem volna |
| te | késtél volna |
| ő | kést volna |
| mi | késtünk volna |
| ti | késtetek volna |
| ők | késtek volna |
Past Definite
| én | késtem volna |
| te | késted volna |
| ő | késte volna |
| mi | késtük volna |
| ti | késtétek volna |
| ők | késték volna |
| én;téged | késtelek volna |
Conjunctive/Imperative
Indefinite
| én | késsek |
| te | késs, késsél |
| ő | késsen |
| mi | késsünk |
| ti | késsetek |
| ők | késsenek |
Definite
| én | késsem |
| te | késd, késsed |
| ő | késse |
| mi | késsük |
| ti | késsétek |
| ők | késsék |
| én;téged | késselek |
Conjugated Infinitive
| én | késnem |
| te | késned |
| ő | késnie |
| mi | késnünk |
| ti | késnetek |
| ők | késniük |
Etymology
From the stem kés- borrowed from a Turkic language (distinct from native noun kés (“knife”)) + -ik (passive/reflexive verb-forming suffix). Compare modern Turkish geç (“late”), from Old Turkic kéç.
Translations