Nominal Forms
Infinitive: imponálni
Present participle: imponáló
Past participle: imponált
Indicative
Present Indefinite
| én | imponálok |
| te | imponálsz |
| ő | imponál |
| mi | imponálunk |
| ti | imponáltok |
| ők | imponálnak |
Present Definite
| én | imponálom |
| te | imponálod |
| ő | imponálja |
| mi | imponáljuk |
| ti | imponáljátok |
| ők | imponálják |
| én;téged | imponállak |
Past Indefinite
| én | imponáltam |
| te | imponáltál |
| ő | imponált |
| mi | imponáltunk |
| ti | imponáltatok |
| ők | imponáltak |
Past Definite
| én | imponáltam |
| te | imponáltad |
| ő | imponálta |
| mi | imponáltuk |
| ti | imponáltátok |
| ők | imponálták |
| én;téged | imponáltalak |
Future Indefinite
| én | fogok imponálni |
| te | fogsz imponálni |
| ő | fog imponálni |
| mi | fogunk imponálni |
| ti | fogtok imponálni |
| ők | fognak imponálni |
Future Definite
| én | fogom imponálni |
| te | fogod imponálni |
| ő | fogja imponálni |
| mi | fogjuk imponálni |
| ti | fogjátok imponálni |
| ők | fogják imponálni |
| én;téged | foglak imponálni |
Conditional
Present Indefinite
| én | imponálnék |
| te | imponálnál |
| ő | imponálna |
| mi | imponálnánk |
| ti | imponálnátok |
| ők | imponálnának |
Present Definite
| én | imponálnám |
| te | imponálnád |
| ő | imponálná |
| mi | imponálnánk |
| ti | imponálnátok |
| ők | imponálnák |
| én;téged | imponálnálak |
Past Indefinite
| én | imponáltam volna |
| te | imponáltál volna |
| ő | imponált volna |
| mi | imponáltunk volna |
| ti | imponáltatok volna |
| ők | imponáltak volna |
Past Definite
| én | imponáltam volna |
| te | imponáltad volna |
| ő | imponálta volna |
| mi | imponáltuk volna |
| ti | imponáltátok volna |
| ők | imponálták volna |
| én;téged | imponáltalak volna |
Conjunctive/Imperative
Indefinite
| én | imponáljak |
| te | imponálj, imponáljál |
| ő | imponáljon |
| mi | imponáljunk |
| ti | imponáljatok |
| ők | imponáljanak |
Definite
| én | imponáljam |
| te | imponáld, imponáljad |
| ő | imponálja |
| mi | imponáljuk |
| ti | imponáljátok |
| ők | imponálják |
| én;téged | imponáljalak |
Conjugated Infinitive
| én | imponálnom |
| te | imponálnod |
| ő | imponálnia |
| mi | imponálnunk |
| ti | imponálnotok |
| ők | imponálniuk |
Verbs conjugated like imponál
abbamarad,
agyonszúr,
átalakul,
átgondol,
befolyik,
befon,
behatol,
beindul,
bekapcsol,
bekukucskál,
beszámol,
beszól,
bevon,
bezár,
beleszól,
elárul,
elbújik,
elpaterol,
elfakul,
elfoglal, etc. (List truncated at 20 verbs)
Sample Sentences
-
Érdekes ember volt, bohém. Még a feleségének is imponált. (He was an interesting man, a bohemian. He even impressed his wife.) [1927, Mihály Babits, Halálfiai (The Children of Death):]
Etymology
Originally borrowed from Latin impōnō (“to impose upon”) with -ál (verb-forming suffix), with 'to impress' sense possibly influenced by German imponieren (“to impress”) and French imposer. See: Latin '
impōnō', German, old spelling '
imponieren', French '
imposer'.
Translations