őn – Hungarian noun declension

Noun: őn

Nominative

Singular	őn
Plural	őnök

Accusative

Singular	őnt
Plural	őnöket

Dative

Singular	őnnek
Plural	őnöknek

Instrumental

Singular	őnnel
Plural	őnökkel

Causal-final

Singular	őnért
Plural	őnökért

Translative

Singular	őnné
Plural	őnökké

Terminative

Singular	őnig
Plural	őnökig

Essive-formal

Singular	őnként
Plural	őnökként

Essive-modal

inessive

Singular	őnben
Plural	őnökben

superessive

Singular	őnön
Plural	őnökön

adessive

Singular	őnnél
Plural	őnöknél

illative

Singular	őnbe
Plural	őnökbe

sublative

Singular	őnre
Plural	őnökre

allative

Singular	őnhöz
Plural	őnökhöz

elative

Singular	őnből
Plural	őnökből

delative

Singular	őnről
Plural	őnökről

ablative

Singular	őntől
Plural	őnöktől

Non-attributive Possessive

Singular

Singular	őné
Plural	őnöké

Plural

Singular	őnéi
Plural	őnökéi

Possessive Forms

Single possession

Sg.1	őnöm
Sg.2	őnöd
Sg.3	őnje
Pl.1	őnünk
Pl.2	őnötök
Pl.3	őnjük

Multiple possessions

Sg.1	őnjeim
Sg.2	őnjeid
Sg.3	őnjei
Pl.1	őnjeink
Pl.2	őnjeitek
Pl.3	őnjeik

Nouns inflected like őn

hangyászsün, őn, főn, sün,

Sample Sentences

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *säwnä (“sp. of fish”). Compare also Finnish säyne, säynäs, Estonian säinas, Northern Sami seavnnját and Kildin Sami сивн (sivn). See: Finnish Nouns 'säyne'.

Verbs referencing "őn"

Finnish Nouns säyne.