ősz – Hungarian noun declension

Noun: ősz

Nominative

Singular	ősz
Plural	őszök

Accusative

Singular	őszt
Plural	őszöket

Dative

Singular	ősznek
Plural	őszöknek

Instrumental

Singular	ősszel
Plural	őszökkel

Causal-final

Singular	őszért
Plural	őszökért

Translative

Singular	ősszé
Plural	őszökké

Terminative

Singular	őszig
Plural	őszökig

Essive-formal

Singular	őszként
Plural	őszökként

Essive-modal

inessive

Singular	őszben
Plural	őszökben

superessive

Singular	őszön
Plural	őszökön

adessive

Singular	ősznél
Plural	őszöknél

illative

Singular	őszbe
Plural	őszökbe

sublative

Singular	őszre
Plural	őszökre

allative

Singular	őszhöz
Plural	őszökhöz

elative

Singular	őszből
Plural	őszökből

delative

Singular	őszről
Plural	őszökről

ablative

Singular	ősztől
Plural	őszöktől

Non-attributive Possessive

Singular

Singular	őszé
Plural	őszöké

Plural

Singular	őszéi
Plural	őszökéi

Possessive Forms

Single possession

Sg.1	őszöm
Sg.2	őszöd
Sg.3	ősze
Pl.1	őszünk
Pl.2	őszötök
Pl.3	őszük

Multiple possessions

Sg.1	őszeim
Sg.2	őszeid
Sg.3	őszei
Pl.1	őszeink
Pl.2	őszeitek
Pl.3	őszeik

Nouns inflected like ősz

ősz, szösz, küsz,

Sample Sentences

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *sükśe. Cognates include Southern Mansi tüks, Northern Mansi таквс (takvs, “autumn”), Udmurt сӥзьыл (siźyl), Moksha сёксе (śokse), Erzya сёксь (śokś), Finnish syksy, Estonian sügis. See: Finnish Nouns 'syksy'.

Verbs referencing "ősz"

Finnish Nouns syksy.